Amit tutira nem gondolsz végig mikor a 24. órádban vállalod a babát

Mivel manapság sokat rugózom az idő múlásán, meg ugyebár a testem is küldi a jeleket, megérett bennem egy jó kis lista amivel riogathatom azokat akik netán késői gyerekvállalásra adnák a fejüket (s nem utolsó sorban az egész testüket)


Itt az én "Amit tutira nem gondolsz végig mikor a 24. órádban vállalod a babát" listám.


1. A korral hisztisebb, nyavalygósabb, és türelmetlenebb leszel, így válhat a szülés negyven felé hisztisebbé, nyavalygósabbá és rohadt hosszúvá
2.Lassan nem lesz az a kávé mennyiség amivel ellensúlyozni lehet az éjszakázás nyomait egy-egy hosszabb gyerek betegség idején.
3. Az hogy olvasószemüveg kell az esti meséhez nem vicces, hanem egy vérfagyasztó paradoxon.
4.Nehéz a következetességet alkalmazod a gyereknevelésben, úgy hogy állandóan elfelejted az előző nap felállított elveidet
5. Ha memóriajátékot játszol a gyerekkel, csöppet sem kell erőlködnöd hogy őt hozd ki nyertesnek hisz alapból esélyed sincs
6. Mikor iskolába kerül a gyerek legnagyobb erőfeszítésedbe az kerül, hogy elérd hogy a szülőtársak elhiggyék, te nem a nagymama vagy


Van jó hírem is!
1. A babakocsi kiválóan használható álcázott járókeretnek
2. Jobb helyeken van családi parkolóhely a bejárat közelében így annak használatával  kihúzhatod azt a pár évet míg jogosult leszel a rokkantak számára fenntartott helyek használatára.
3. A gyerekről megmaradt pelenkakuponjaidat kis szerencsével elsütheted inkontinencia betétre.


+1. Ja és ha táppénzen vagy a gyerekkel ilyen hülye listákon törheted a fejed. !


A többit most nem jut eszembe, vagy ha eszembe is jut már nem bírom leírni mert begörcsölt a kezem:)

Vad Fruttik vs. Európa Kiadó

Ez most megint egy zenés bejegyzés lesz.
Úgy alakult hogy decemberben két kedvenc együttesem is koncertezett kis városunkban. Az egészben az volt az izgalmas hogy a Vad Fruttikról mindig is úgy tartottam, hogy az Európa Kiadó eltűnése nyomán kialakult űrt tölti be kis hazánk zenei palettáján, vagyis inkább az én zenei ízlés-palettámon.Ezért aztán elégedett "ugye megmondtam" mosollyal nyugtáztam Likó Marci jelenlétét a Kiadó koncert első sorában. Menyhárt Jenő, Másik János és a többiek természetesen most sem adták alább, és egy olyan fenomenális élménnyel ajándékoztak meg, amit még most sem sikerült (és nem is akarok) kiheverni. Igaz hogy jó pár napig fájt a nyakam, izomlázam volt, s kicsit a fülem is csengett, de megérte mert a koncert pipec volt. Nem valami nosztalgiába áztatott izzadságszagú ripacskodást kaptunk aznap este, hanem a tökéletes kielégülés érzését.Köszönöm srácok:)
Rá egy hétre igazán felfokozott hangulatban indultam a Vad Fruttikra. Bár csak 7 nap telt el de abban benne volt az egész karácsony bejglistül,Jézuskástól, vendégjárásostól, így kellőképpen agy-mosottan érkeztünk a klubba. És most jön a feketeleves. Nem volt az igazi. Idegesítettek a pillanatot megélni képtelen telefonjukon keresztül nézők, a nyakunkba söröket borítók( oké, lehet hogy ezek már generációs különbségek), az új dal izzadságszagú megfelelés kényszere, és legfőképp, tudom hogy közhelyes, de a régi tűz ahogy Marci és a fiúk az eddigi bulikon apait-anyait beleadva kicsomagolták és kitették magukat a színpadra.
Rutinból nyomott, tökéletesen megtervezett profi munka volt nagy hiányérzetet hagyva maga után. Szóval hogy egy klasszikust idézzek: nekem ez most nem jött át  :((

40 és annyi

Muszáj volt lopnom ezt a filmcímet ide. Nyáron láttam és annak ellenére hogy sok negatív előítélettel ülök le amerikai filmvígjátékot nézni, ez eléggé betalált.Bírtam a humorát.
Azóta azonban folyamatosan zakatol az agyamban más-más hangsúllyal hogy "40ésannyi", "40 és annyi?",  "40ÉSANNYI!!","40ésannyi...."
Ma reggel felkeltem és vártam az összeomlást, a pánikot, a kétségbeesést, a sírógörcsöt, vagy legalább valami nagyon őrült dolgot, ehelyett azonban csak a szokásos szülinapi izgalmat éreztem. Legfőképp gondolom azért, mert az előzőek már mind megvoltak a 39. szülinapon és az azóta tartó időszakban.
Buddhai mosollyal az arcomon nyugtáztam, hogy ez is csak egy szülinap ami az én napom, és nem vagyok hajlandó cikinek érezni hogy idén is, mint mindig, napok óta célközönség szelektálás nélkül széleskörű promócióval hirdetem a tényt hogy betöltök egy újabb évet.(értsd: ovis anyukatárs, pénztáros, bármilyen ügyben nekem telefonáló akárki, ja és egy öregúr a liftből, mind értesült róla)
Tök jó hogy ez a gyermeteg izgalom még mindig tart és nem száll el a negyvenedik évvel.
Jó ezen a nem 'érdekel a korom' projekten lehet hogy egy kicsit még dolgoznom kell, mert azért rendesen ott leskelődik a PARA a vállam fölött. Alig 2 órával a hepi-ébredésem után le is csapott. Vérvételre vittem Csongort ma reggel.A szokásos kapkodásban valószínű nem tekertem rá rendesen a pisis üveg kupakját. Mikor kipakoltam a nedves pénztárcám és a pisi-áztatta bevásárlólistám a pisis táskámból akkor az első gondolatom az volt: " na és? ez nem ügy!40 lettél? Na az a tragédia!"..............

Egy osztálytalálkozó margórája

Tuti recept a negyedik X parára:


1. Végy
         egy általános iskolai osztályt,
         egy különtermet egy jó kis étteremben,
          két tanárnénit. 
2. Szervezz egy osztálytalálkozót a közelgő szülinapod elé három héttel
3.Dőlj hátra és nevess, sírj, élvezd,.....  szóval töltekezz.


Kizárólag akkor működik, ha a hozzávalók kifogástalan, átlagon felüli minőségűek. Ja hogy ilyen nem jut mindenkinek? Szívás.
Nekem ilyen jutott, és el nem tudom mondani mennyit kaptam az estétől. Az egytől egyig mind különleges negyvenes sorsát életútját és a két fantasztikus pedagógust hallgatva, nosztalgiázva észrevétlenül szívódott fel a szülinapi parám, főleg miután egybehangzóan konstatáltuk, hogy nálunk tényleg senki nem változott semmit valószínű azért mert mi egyszerűen nem öregszünk.
 S bár a meséljünk magunkról programot már nem cigiszünetek, hanem  pisiszünetek szakították meg, azért az olvasó szemüvegek még nem játszottak, és ha jól láttam egy fogsortartó- vagy gyógyszeradagoló doboz sem került elő.

Kedd este az ágyban

Előzmény 1.: Fecó és én is olvasószemüvegre ítéltettünk, de még a tagadás fázisban vagyunk a gyászmunkában így nem kapkodjuk el a szemüveg beruházást.
Előzmény 2.: Fecó és én is kifogytunk az olvasnivalóból így bízva nagylányunk ízlésében elfogadtuk a felajánlott "irtó jó" könyveit.

Majd egy hétköznap este létrejön a bizarr jelenet a hálószobánkban.A két negyvenes tisztes őszes halántékkal és totál kinyújtott karral tartva az ifjúsági fantasy-t és a legújabb(még csak előrendelés útján beszerezhető) Leiner Laura könyvet röhög magán.Majd miután biztosítják egymást hogy milyen vacak az olvasnivalójuk, szótlanul mélyednek újra a sorok közé........