Negyvenöt

Úgy döntöttem elengedem ezt a számolgatás dolgot.
Kezdtem a kalóriákkal, aztán a testsúly kilogrammjaimmal, és most érzem úgy, hogy akkor én köszönöm, de nem tartanám számon tovább a születésnapjaim számát.
  Tök jól vagyok. Minden előzetes híresztelés ellenére nem vészes ez a menetelés az ötven felé.
  Lassan túl vagyok a fiatalságom elgyászolásán is.
Megvolt, mikor büszkén zsebeltem be a sziákat a fiatalka eladóktól, mert elhittem hogy komolyan gondolják. Aztán rájöttem, hogy ez a szánalomtegezés mennyire sértő és akkor kicsit durcás lettem. Azóta tudok neveti rajta, mióta rákérdeztem Réka lányomnál, aki gimnazistaként a nyarat végig vendéglátózta, hogy ő vajon miért tegezi a 40 körüli nőket a strandbüfében. Azért, mert ez a mi vagány korosztályunk tök fiatalos (és igen ebben a válaszban bíztam), vagy azért, mert fel akarja dobni a napjukat.
  A válasza annyira sarkos volt, hogy még én is ledöbbentem. Naná, hogy szánalomtegezés, ami persze eredhet abból, hogy jó fej akar lenni velük, de sokszor már a köszönés előtt  rávillanó szikrázó női tekintetből veszi, hogy mindenkinek sokkal jobb lesz ha eljátszák, hogy anyuci milyen fiatalos sőt biztos a nővére, az oldalán nyavalygó kisembernek. És mikor sajnálkozva a szemembe mondta, hogy igen anya veled is ezért csinálják,,,és igen ez elég vicces... (Erre én  büszkeségem utolsó morzsáit szedegetve: de hát engem múltkor tényleg a nővérednek néztek!  ), szóval akkor jöttem rá, hogy tényleg mennyire nem fontos ez.
 Azóta ha letegeznek, próbálom úgy fogadni, hogy biztatóan mosolyogva nyugtázom hogy, "értem ám! Tudom, hogy tudod.Sőt, tudom, hogy tudod, hogy tudom hogy csak szánalomtegezés, de nem baj". Réka a generációja nevében le is vonta a konzekvenciát hogy, akkor most már tényleg nem tudja mi a jó mert a mi generációnknak nem egyszerű a kedvében járni és ebben azt hiszem, nagyon igaza van.

Magamnak

Idén már ötödször vagyok negyven

A testem után most a koromat kerekítem

Persze titkon tudom, hogy csak tízes számrendszerben

És ez majd nem működik a negyvenötödikben

Nem igaz, hogy ez már itt nem a napos oldal

Bár nekem még élőben szólt a Naphoz holddal

Tudom, mit jelent egy lemezen a „B” oldal

Ahol mindig megbújik pár igazán jó dal

Nem a habkönnyű, mi a lábadat mozgatja

Hanem ami az album esszenciáját adja

40 és annyi

Muszáj volt lopnom ezt a filmcímet ide. Nyáron láttam és annak ellenére hogy sok negatív előítélettel ülök le amerikai filmvígjátékot nézni, ez eléggé betalált.Bírtam a humorát.
Azóta azonban folyamatosan zakatol az agyamban más-más hangsúllyal hogy "40ésannyi", "40 és annyi?",  "40ÉSANNYI!!","40ésannyi...."
Ma reggel felkeltem és vártam az összeomlást, a pánikot, a kétségbeesést, a sírógörcsöt, vagy legalább valami nagyon őrült dolgot, ehelyett azonban csak a szokásos szülinapi izgalmat éreztem. Legfőképp gondolom azért, mert az előzőek már mind megvoltak a 39. szülinapon és az azóta tartó időszakban.
Buddhai mosollyal az arcomon nyugtáztam, hogy ez is csak egy szülinap ami az én napom, és nem vagyok hajlandó cikinek érezni hogy idén is, mint mindig, napok óta célközönség szelektálás nélkül széleskörű promócióval hirdetem a tényt hogy betöltök egy újabb évet.(értsd: ovis anyukatárs, pénztáros, bármilyen ügyben nekem telefonáló akárki, ja és egy öregúr a liftből, mind értesült róla)
Tök jó hogy ez a gyermeteg izgalom még mindig tart és nem száll el a negyvenedik évvel.
Jó ezen a nem 'érdekel a korom' projekten lehet hogy egy kicsit még dolgoznom kell, mert azért rendesen ott leskelődik a PARA a vállam fölött. Alig 2 órával a hepi-ébredésem után le is csapott. Vérvételre vittem Csongort ma reggel.A szokásos kapkodásban valószínű nem tekertem rá rendesen a pisis üveg kupakját. Mikor kipakoltam a nedves pénztárcám és a pisi-áztatta bevásárlólistám a pisis táskámból akkor az első gondolatom az volt: " na és? ez nem ügy!40 lettél? Na az a tragédia!"..............

Egy tényleg szürke nap szülinap előtti hangulatban

Az hagyján, hogy kirepültek a fiókáim és én is próbálok hasznos tagja lenni a társadalomnak, még a szülinapom is közeleg amit idén már nem várok infantilis izgalommal.
Felkelek, gyerekeket osztok szét, irodában ülök, gyerekeket szortírozok és begyűjtök, sötétben érek haza.Aztán a változatosság kedvéért ismét szortírozok büdös zoknit, tiszta zoknit, iskolatáskát, játékot.....
És ez tényleg csak ennyi.

Szürke szürke szürke nap,
Kellene egy nagy kalap
Belebújnék, elmennék
álmodoznék, pihennék
s ott nem lenne időegység, mértékegység, fegyelmezettség