Negyvenöt

Úgy döntöttem elengedem ezt a számolgatás dolgot.
Kezdtem a kalóriákkal, aztán a testsúly kilogrammjaimmal, és most érzem úgy, hogy akkor én köszönöm, de nem tartanám számon tovább a születésnapjaim számát.
  Tök jól vagyok. Minden előzetes híresztelés ellenére nem vészes ez a menetelés az ötven felé.
  Lassan túl vagyok a fiatalságom elgyászolásán is.
Megvolt, mikor büszkén zsebeltem be a sziákat a fiatalka eladóktól, mert elhittem hogy komolyan gondolják. Aztán rájöttem, hogy ez a szánalomtegezés mennyire sértő és akkor kicsit durcás lettem. Azóta tudok neveti rajta, mióta rákérdeztem Réka lányomnál, aki gimnazistaként a nyarat végig vendéglátózta, hogy ő vajon miért tegezi a 40 körüli nőket a strandbüfében. Azért, mert ez a mi vagány korosztályunk tök fiatalos (és igen ebben a válaszban bíztam), vagy azért, mert fel akarja dobni a napjukat.
  A válasza annyira sarkos volt, hogy még én is ledöbbentem. Naná, hogy szánalomtegezés, ami persze eredhet abból, hogy jó fej akar lenni velük, de sokszor már a köszönés előtt  rávillanó szikrázó női tekintetből veszi, hogy mindenkinek sokkal jobb lesz ha eljátszák, hogy anyuci milyen fiatalos sőt biztos a nővére, az oldalán nyavalygó kisembernek. És mikor sajnálkozva a szemembe mondta, hogy igen anya veled is ezért csinálják,,,és igen ez elég vicces... (Erre én  büszkeségem utolsó morzsáit szedegetve: de hát engem múltkor tényleg a nővérednek néztek!  ), szóval akkor jöttem rá, hogy tényleg mennyire nem fontos ez.
 Azóta ha letegeznek, próbálom úgy fogadni, hogy biztatóan mosolyogva nyugtázom hogy, "értem ám! Tudom, hogy tudod.Sőt, tudom, hogy tudod, hogy tudom hogy csak szánalomtegezés, de nem baj". Réka a generációja nevében le is vonta a konzekvenciát hogy, akkor most már tényleg nem tudja mi a jó mert a mi generációnknak nem egyszerű a kedvében járni és ebben azt hiszem, nagyon igaza van.

Ideje van a búcsúnak

Először a pajkosság tűnt el a szeméből. Még nyár elején, mikor hirtelen leromlott az állapota. A mozgás egyre nehezebben ment és megjelent a fájdalom. De a nyár azért még jól telt.
Ha lassan is, azért az esti fürdőzésekre ledöcögött a Balaton partra.
Ugatott ha szerinte eljött a vascsoraidő, megmorogta a macskákat, vadászott (oké csak lárvákra), Ha vihar jött, akkor pedig jó szokásához híven nyűszítve követelte, engedjük be, hogy megvédhessen minket, ha ránk találna szakadni az ég.
 Megkésett vacsorában, kóbor macskákban, lárvákban és viharos éjszakákban a nyáron nem volt hiány, és (ha akkor morogtunk is), most visszagondolva felértékelődik a pár hónappal ezelőtti  aktivitása. Mert élt.
Most is lélegzik, eszik, kakil, pisil és alszik. Naphosszat alszik. A szeméből szép lassan minden eltúnik, amitől ő volt a Lotti. A gyermekeink testvére.Nekem az első kutyám. A KUTYA .

Fegyelmezetten tűri a fájdalmat.Az öregedésbe és a betegségbe belefásulva egyre csökönyösebb, konokabb és érdektelenebb. Mi pedig próbálunk minnél több időt vele tölteni és - ki-ki a maga módján - búcsúzkodni tőle.
Sztorizgatunk róla, mellé kuporodunk, régi fotókat nézegetünk, emlékezünk és szinte epekedve vágyjuk hogy legalább egyet vakkantson. Önző módon kívánjuk, hogy megnyalja a kezünket, keresse a társaságunkat, kaját kunyizzon az asztalnál, szóval velünk foglalkozzon úgy ahogy azt 13 és fél évig olyan odaadással és olthatatlan szeretettel tette.13 és fél év. Soha nem gondoltam volna hogy ilyen rohadt nehéz az elengedés...

Karácsonyi zanza

Hurrá szünet!! mikorjönajézuska? Minden nap csavargunk!Karácsony vízi túrázunk! #*@&*!!!  Csenge lázas! mikorjönajézuska? Nagyon lázas......  Anya!!! Még hányat kell aludni hogy jöjjön a Jézuska?? Anya nem tudok aludni!Mert nagyon lázas vagy! mikorjönajézuska? Itt a karácsony! Miért is fürödjek pont karácsony délután?? A végén még lemaradok a Jézuskáról.
Váuu ! De szép!.... Hurrá sikerült a felvétel, most végre megláthatjuk, hogy kerülnek az ajándékok a fa alá! Kapd el Csongor! Csavard ki a kezéből a telefont!NEEEEEE! Segítség! Anya !!Oké ! Likvidálva ! Törölve! Idenézzetek, hogy tudom pörgetni az égő csillagszórót!Jé elrepült a kályháig!Gyorsan oltsuk el mert meggyullad a parketta! Oó! Azt hiszem ég a szőnyeg!Csináljunk már valamit ! Mikor megyünk a mamáékhoz? Boldog karácsonyt mama, papa! Egy babzsákfotel! Vigyázat kipróbálom !Hogy fér bele ennyi hungarocell golyó egy ekkora helyre? Hol a porszívó?
Látjátok gyerekek ez az elektrosztatikus feltöltődés. Anya, miért fehér mindenki haja? Nahát hogy tapad a harisnyára!..............

Magamnak

Idén már ötödször vagyok negyven

A testem után most a koromat kerekítem

Persze titkon tudom, hogy csak tízes számrendszerben

És ez majd nem működik a negyvenötödikben

Nem igaz, hogy ez már itt nem a napos oldal

Bár nekem még élőben szólt a Naphoz holddal

Tudom, mit jelent egy lemezen a „B” oldal

Ahol mindig megbújik pár igazán jó dal

Nem a habkönnyű, mi a lábadat mozgatja

Hanem ami az album esszenciáját adja

Vadtalanított Fruttik

Oké, muszáj írnom róla.
Hónapok óta forgatom magamban, ha úgy tetszik kemény gyászmunkában vagyok.
Határtalanul elszomorít az,  ahogy az igazi nagy kedvenceim közé majd ' tíz éve üstökösként berobbant Vad Fruttik, varázstalanítva lett.
Az új lemezt, bár már hallottuk koncerten és a neten, megvettük a nyáron, hogy egy hosszabb autóúton végighallgassuk és megpróbáljuk szeretni.

A konklúzió:
Patika mérlegen kimért, laboratóriumi körülmények között kikísérletezett tökéletes hangzás, izzadságszagú szöveg, túl sok műanyag és semmi elementáris zúzás, amit pedig úgy szerettünk.
A mélypont az volt, mikor azt hittük hogy véletlenül átkapcsoltunk valami nagyon tucat rádióadóra, ahol valami nagyon tucat Ákos "sláger" szól......

Annyira bosszantott, hogy egyáltalán nem hallgattam Vad Fruttikat addig, míg a Pannon Várszínház Békepresszóját meg nem néztük. A darab zenei rendezője Likó Marci volt, és hihetetlen jól szóltak a régi kedvenceink az egyedi hangszereléssel. Mi nagyon jól éreztük magunkat az egész előadás alatt, szórakoztatóan szürreális élmény volt.

A Vad Fruttik dilemmát pedig azóta elengedtem. Most már bosszankodás nélkül tudom a régi lemezeiket hallgatni és persze vadul keresem az új zenéket, amik kielégítik a fruttista énem igényeit.