Karácsonyi zanza

Hurrá szünet!! mikorjönajézuska? Minden nap csavargunk!Karácsony vízi túrázunk! #*@&*!!!  Csenge lázas! mikorjönajézuska? Nagyon lázas......  Anya!!! Még hányat kell aludni hogy jöjjön a Jézuska?? Anya nem tudok aludni!Mert nagyon lázas vagy! mikorjönajézuska? Itt a karácsony! Miért is fürödjek pont karácsony délután?? A végén még lemaradok a Jézuskáról.
Váuu ! De szép!.... Hurrá sikerült a felvétel, most végre megláthatjuk, hogy kerülnek az ajándékok a fa alá! Kapd el Csongor! Csavard ki a kezéből a telefont!NEEEEEE! Segítség! Anya !!Oké ! Likvidálva ! Törölve! Idenézzetek, hogy tudom pörgetni az égő csillagszórót!Jé elrepült a kályháig!Gyorsan oltsuk el mert meggyullad a parketta! Oó! Azt hiszem ég a szőnyeg!Csináljunk már valamit ! Mikor megyünk a mamáékhoz? Boldog karácsonyt mama, papa! Egy babzsákfotel! Vigyázat kipróbálom !Hogy fér bele ennyi hungarocell golyó egy ekkora helyre? Hol a porszívó?
Látjátok gyerekek ez az elektrosztatikus feltöltődés. Anya, miért fehér mindenki haja? Nahát hogy tapad a harisnyára!..............

Megint egy karácsony

ÁÁ! Karácsonyi bevásárlás őrület. Nagyon várom azt az évet mikor a fiaink nem lesznek már  potenciális távirányítós autó használók. Akkor kihagyhatjuk azt a minden karácsonyi bevásárlásunkkor megejtett vitát, miszerint (Fecó szerint)  : "Vegyünk a fiúknak egy távirányítós autót!" (vagy helikoptert, vagy bármi távirányítóst). Mire én oké de egyik fiunkat sem érdeklik az autók. Hiába a padlásra száműzött versenypályák, hiába az űrhajókká átépített lego autók s a jobb sorsa érdemes matchbox-ok  sora, ő nem adja fel. Egyik évben volt egy helikopterünk. 2 napig. Szenteste előtt egy héttel  Fecó kipróbálta eltörte,  majd visszavitte a boltba.
Egyébként egész jól viselem a dolgot, hisz már hozzátartozik az adventi hangulathoz ez az 1 napra leadjuk a srácokat nyakunkba vesszük a szomszédos megyeszékhely összes üzletét , listákat gyártunk, majd újratervezünk, minimum egyszer elveszítjük egymást, majd újratervezünk, lezavarjuk az autó nem autó vitát majd újratervezünk, kupaktanácsokat tartunk az összes üzletben a listáink fölé görnyedve, majd újra tervezünk fíling.Mivel egyébként nem nagyon szoktunk együtt boltba menni így tényleg hozzájárul a karácsony különlegességéhez.
Egyszer szemtanúja voltam egy jelenetnek egy szupermarketben, mikor nő és férfi ráérősen szagolgatták a mosogatószereket hangosan kielemezve melyiket válasszák. Teljesen elképedtem, s megpróbáltam elképzelni a jelenetet az én emberemmel:))) Oké nem tudtam, de mentségemre legyen mondva, magamat sem nagyon tudtam belehelyezni a szituba,  hisz még soha de soha nem jutott eszembe megszagolni a mosogatószert.
Az idén már háromra nőtt az olvasó gyerekek száma a családban, úgyhogy már az ajándékok elrejtésénél is nagyobb kihívás az ajándék-dilemmás listáim elrejtése.Igaz, Soma mélyen hisz még a csodában, de az általa megfogalmazott kérdésekből úgy tűnik már nem vakon.S idén talán már nem akar csapdát építeni az ajándékhozó jézuskának és az angyalkáknak sem.Engem már úgyis túlságosan elkapott a gépszíj, hangulatba hozás ügyben. Mivel majd félszáz hófehér dísz sikerült legyártanom szódabikarbónából és keményítőből, s nem akartam elkótyavetyélni egyet sem, így most majd félszáz csillagocska, harangocska és hóemberke lóg a lakás összes elképzelhető pontján, s keseríti meg mindenki életét aki magasabb az én 163 centimnél.:)))))

Karácsonyi hagyományőrzés

Félelmetes élményben van részem az idén.A karácsony közeledtével pont ugyanazok a hülye dolgok történnek velem mint tavaly ilyenkor.
A szülinapomra kapott gyönyörű fülbevalóm egyik darabját már az első nap sikerült elhagynom csakúgy mint a tavaly karácsonyra kapott fülbevalómat. Bár a tavalyi ajándék kb egy hétig megvolt, azért az fölülmúlhatatlan, hogy egy röpke fél órás kutyasétáltatás alkalmával mind a kettőt elhagytam.
Tavaly a télapó csokikkal megrakott bevásárlókocsim mellett a pénztárnál vettem észre hogy elhagytam a bankkártyám (szaladgálás, letiltás, idegeskedés, este visszakullogás a magára hagyott bevásárlókocsimhoz az üzletbe). Miután rekonstruáltam az eseményeket kiderült, hogy egy bank automatában hagytam. Szerencsére este, így miután senki nem vette ki bezúzta a gép.
Az idén a telefonokkal gyűlt meg a bajom. 2 telefont használtam rendszeresen ami akkor vált igazán bonyolultá, mikor kitaláltam hogy megcserélem a kártyákat a telefonjaimban. Mivel úgy tűnik a rövid távú memóriámmal komoly gondok vannak, másnapra elfelejtettem a cserét és simán beütöttem az "A" pinkódját a "B" telefonba, s miután nem fogadta el,"milyen hülye ez a telefon!" felkiáltások közepette még kétszer megismételtem. A PUK kódomat természetesen valami tuti helyre raktam annak idején, hogy biztosan meglegyen de 3 nap keresés után feladtam a dolgot és beletörődtem hogy ezentúl egy telefonom lesz. Gyorsan értesítettem is mindenkit hogy milyen számot használok és a másikat nyugodtan töröljék ki. Alig 1 hétig éltem az 1-telefonosok gondtalan életét, mikor sikerült elhagynom azt a bizonyos 1 telefonomat is.
Ismét szaladgálás, keresés, beletörődés, letiltás, és egy kis öröm az ürömben a régi kártyámat 10 perc alatt rendbehozták az ügyfészolgálaton(udvariasnak látszó, de inkább"ez mekkora lúzer" mosollyal az arcukon)
Ezután már csak néhány pironkodó SMS az ismerősöknek, hogy akkor mégis az a régi szám az igazi és úgy ahogy megoldódott az ügy.
Tegnap este a gyerekek adventi naptárját állítottam össze és közben ezen a fura deja vu -n méláztam, mikor pont úgy mint tavaly, telitalppal mezítláb beleléptem az adventi naptárból kipottyanó rajzszögbe. Miközben összeszorított foggal némán üvöltötvea gyerekek aludtak) húztam ki a szöget a lábamból, biztos voltam benne, hogy ez már több mint véletlen és ez már igazi karácsonyi hagyományőrzés.
Kicsit idegbajos ,kicsit zaklatott de az enyém. Bár szeretem a hagyományokat, azt már eldöntöttem, hogy jövőre új adventi naptárt készítek(rajzszög menteset) és igazán odafigyelek a dolgaimra (különös tekintettel a telefonokra, fülbevalókra, és bankkártyákra.)

Karácsonyi vacsi-avagy a kacsa esete a Braun SilkEpil-lel

Idén is, csakúgy mint tavaly, elindultam beszerezni a karácsonyi kacsánkat. Okulva a tavalyiakból az egész kacsa mellé még +4 combot szándékoztam venni.(tavaly szenteste 3 gyermekünk elpusztította a felére sült kacsánk combjait és mellét, így mi testvériesen osztozkodtunk a szárnyakon és a farháton,aztán néztük egymást éhségtől kopogó szemekkel meghitt karácsonyi hangulatban).
Szóval, a legnagyobb hófúvásban -12 fokban indultam a piacra. A baromfiárusnál pont 2 db kacsából tudtam választani és Salamoni döntésssel azt választottam amelyiken egyáltalán nem láttam rusnya tollmaradványokat.(előre sajnáltam azt a balekot akinek a "szőrös" jut)
Kicsomagoláskor az első sokk után, (hogy tudniillik a kacsa attól házi, hogy a feje csőröstől, a lába pedig úszóhártyástól bele van gyömöszölve a testébe), még nagyobb meglepetésként ért a tény hogy átvágtak. Az én kacsám a hűtőpultban a hátán feküdt és nem látszott az a gusztustalanul sok tolltok és pihe ami a hátát és a szárnyát borította.
Miután apa eltávolította a kacsából a beletuszkolt dolgokat és megfőzte Lottinak(a kutyánk), gúnyos mosollyal adta át a terepet.
Kellő derűvel és mindenféle csipesszel felszerelkezve, nagy hévvel vetettem bele magam a munkába. Az első pár négyzetcentiméter után azonban világossá vált számomra hogy a szemöldökcsipesz nem a legjobb módszer.Állandóan begörcsölt a kezem annak ellenére hogy szüneteket is tartottam, amíg a kacsánk eljárta( kevés külső segítséggel) a kacsatáncot, hogy azért a gyerekek is jól szórakozzanak.Ezután hasznátam el a telefonos segítségemet, miszerint(anyukám szerint) húzkodjam az égő gázrózsa fölött (a kacsát nem anyukámat) és a lepörkölődött tollak majd kipotyognak.A mi kacsánknál ez nem vált be, de a lakásban már disznópörzsöléshez hasonlatos szagok terjengetek amitől a meghitt karácsonyi hangulat egyre távolabb került. És akkor jött az isteni szikra! Feltúrtam a padlást a már réges rég nem hasznát középkori kinzóeszközömért az epilálógépért.
Égett bőrszag, traktorhoz hasonlatos zakatolás és megpörkölődött kacsabőr -darabkák között de mosolyogva huzkodtam a gépet megfáradt kacsánkon. Csongor, mikor bejött a konyhába és látta hogy megemelem a kacsa szárnyát és tolom alá a gépet megkérdezte:
-Most szőrteleníted a hónalját?
Mindent összevetve azt hiszem túlságosan sok időt töltöttünk a kacsával ahhoz, hogy öszebarátkozzunk vele és lehet hogy nem is lesz szükség a +4 combra, hiszen ezek után valószinű a gyerekek és én sem fogok túl jó étvággyal falatozni belőle.
Tegnap az ötszörös adag mézeskalács készítéssel, és a lapraszerelt ikeás mézeskalácsház összeállításával bíbelődtünk egy fél napot.De ez egy másik történet.

Adventi koszorú

Tavaly először csináltuk magunk az adventi koszorúnkat és nagyon élveztük.
Idén gondosan megterveztem. Majd' egy órát töltöttem azzal, hogy a megfelelő hozzávalókat beszerezzem. Megbeszéltük a gyerekekkel(Réka,CSongor), hogy vasárnap délután mikor Soma alszik, nekiállunk az alkotásnak. Minden a terv szerint alakult délután kettőkor Soma apával aludt. A ragasztópisztoly és a kellő áhitatos hangulat csőre töltve, hozzávalók kikészítve...
Délután 14.20- kor mikor a ránk száradt ragasztószálakat kapargattuk csalódottan állapítottuk meg a lurkókkal , hogy túl ügyesek vagyunk és bőven szintidő alatt teljesítettünk.
A koszorú nagyon szép lett, de mi még tele voltunk kiélni való kreativitással. És akkor kétségbeesve kezdtünk kutakodni olyan szabad felület után a lakásban amit tele lehet ragasztani, zuzmóval, szárított narancskarikákkal vagy tobozzal. Miután két gyertyát és két agyagtálat is feldiszítettünk és a ragasztópisztoly is kifogyott felhívtam anyu figyelmét hogy neki is szívesen készítünk koszorút. Meggyőztem, hogy nem törvényszerű, hogy az idén is kigyullad a lakásuk, főleg ha a mi koszorunkat választja.
Mindenesetre azt már megbeszéltük a srácokkal, hogy jövőre a halottak napjára is mi készítünk koszorúkat. Az a felvetésem azonban, hogy ezentúl a szülinapi torták helyett legyenek szülinapi koszorúk, már nem aratott osztatlan sikert.