2014. május 26., hétfő

A kedvenc



Kedvencem Réka aki egy igazi kis tökéletesség. 14 éves és bár hozza az alap sztereotípiáknak megfelelő idegesítő kamaszságait, ezzel együtt iszonyat büszke vagyok a józan értékítéletére, a sportos életmódjára, a tartására és úgy az egész egyéniségére. Arra, hogy nem tiltjuk de mégsem lóg a facebook-on, hogy nem érdeklik a külsőségek (csak amennyire egészséges), hogy imádja a könyveket, hogy tök jó barátai vannak, hogy annyira tudatos, és még sorolhatnám. Kicsit féltem őt saját maximalizmusától és a naivságától.

Kedvencem Csongor. A játékos. Az ezerrel égő, határfeszegető 12 éves kiskamasz. Gyönyörű és éles eszű. Imádom hogy lobbanékony, és nyughatatlan. Nagyon ügyes és gyors. Merész és szemfüles. A labdák és a logikai feladatok nem fognak rajta. A verseny az éltető rugója és az adrenalin a legjobb barátja.Igazi harcos. Büszke vagyok a sport sikereire és a hihetetlen gyors felfogására.
Féltem őt a vakmerőségétől és az érzékenységétől és hogy túlbecsüli a mindenáron győzelmet.

Kedvencem Soma. A karakter. A hasunkba lyukat beszélő 8 éves rosszcsont. Aki imád a középpontban lenni.Gyors észjárása, kiváló memóriája, szeleburdi mozgása a védjegye. Ő az aki már ennyi idősen tudja, hogy az igazság a részletekben rejlik. Igazi bohóc és mókamester.Segítőkész és empatikus.  Az ő ereje a szavakban rejlik. Kiválóan érvényesíti az akaratát.Imádom a humorát és imádom ahogy rábeszél, lebeszél, megbeszél, kibeszél, átbeszél, bele beszél és vissza beszél.
Féltem őt az érzelmességétől és a jóhiszeműségétől.

Kedvencem Csenge. A tűzrőlpattant. Aki még alakul és akit még mindig tanulunk, de már elég jól ismerünk ahhoz hogy teljesen oda legyünk érte. Mind az öten. Elvarázsol, az ujja köré csavar és maga mellé állít mindenkit. Rátarti és nagyon tudja mit akar. Irányítani, benne lenni, részt venni, semmiből nem kimaradni.
Menni, csinálni, belevágni, megoldani. Tettre kész  és elszánt ugyanakkor ölbe bújós és cirógatós.
Rendkívül bátran és könnyen teremt kapcsolatot bárkivel aki szimpatikus neki.
Féltem a kalandvágyától és a kompromisszum képtelenségétől

A gyereknapi ajándékunk is erről szólt. A kedvencekről:






2014. március 15., szombat

A "pici" lánynak



A 14 éves

A huszonegyedik századdal együtt született
Kokárdás és havas volt a nap melyen érkezett
Szülővé tett minket és nem hagyott kétséget:
Mi jelenti nekünk a tökéletességet.

Legfőbb bizonyíték elragadtatásunkra,
Hogy hamar ráálltunk a sorozatgyártásra
És ő egy igazi prototípushoz híven
Segít, hogy átmenjünk a szülőségi teszten

Szeretjük azt hinni, hogy mi neveltük őt
Az éjszakát átalvót, keveset hisztizőt
A hatalmas szívű, de rátarti óvódást
A tudást szomjazva szárnyaló kisiskolást
A kamaszt, ki reggelente kiállhatatlan
Aki, ha edzésről van szó fáradhatatlan
A harcoló, nem-adom-fel maximalistát
Aki a játékban nem ismeri a tréfát

Álmokat s barátságokat lelkesen szövő
Aki azt szereti, ha kezében a gyeplő
A humorra és a csokira mindig vevő
S most már korlátozottan cselekvőképes ő

Drága Réka baba köszöntünk hát téged!
Büszkeség és öröm a te nevelgetésed
Legyenek mindig vidám szülinapjaid
Valósítsd meg álmaid és céljaid
Ha meg elakadsz, vagy elkél a bíztatás
Bátran zaklasd mindig jóanyád s jóapád!

2014. február 24., hétfő

Folyóügyeim és a zöldhályog-teszt

Állati nagy Vad Fruttik koncerten voltunk a hétvégén. Az élvezeti értékből azonban jelentősen elvett a kialakulóban lévő inkontinencia problémám felismerésének ténye. Elbambultam, s a koncert kezdete előtt elfelejtettem hólyagot üríteni.Ez kábé az ötödik számnál tudatosodott bennem, amikor is bemelegedve a  hangulatba a Tánc című kedvenc számomra előadott őrjöngésem tetőfokaként kivitelezett páros lábbal ugráláskor tapasztalt "na most aztán mentem bokáig hugyozom magam érzés" -ben öltött testet.
 A hatodik és a hetedik számra, nem emlékszem mert lehajtott fejjel a navajonbecsurgottvagynem - mentes fiatalkoromat siratva sajnáltam magam. Pisilni csakazértsem mentem el ( oké a pozíciómat sem akartam feladni meg lemaradni sem akartam egy percről sem), összeszorítottam a fogamat s igazi keleti bölcsként  kapcsoltam ki meggyötört testem negatív jelzéseit, s félelmeimen felülemelkedve adtam át magam a zene színtiszta élvezetének. Bár nagyon pazar volt a buli és a leszarom taktika után ugráltam és táncoltam is rendesen, azért az utolsó szám utolsó akkordjakor villámként(na jó gömbvillámként) cikáztam át a tömegen, s egy üres wc fülkét megkaparintva, menopauzától gyötört mamikat megszégyenítő pánikban csekkoltam hogy akkor most bepisiltem-e vagy leizzadtam-é.
Azt egyébként lefigyeltem, hogy Fecó legalább négyszer volt wécén az este folyamán, s aztán hogy a problémámat másra vetítve enyhítsem a fájdalmamat, a vasárnapi ebédnél neki is szegeztem a kérdést: Neked nincsenek vizelettartási problémáid? Mivel nagyon hülyén nézett rám, s kivételesen mind a négy gyerek csöndben volt s kérdőn szegezte rám a tekintetét jobbnak láttam a levesembe merülve túllépni a kérdésen.  A lényeg hogy a be nem tartott fogadkozásaim listáját a mindennapos intim torna személyében egy újabb ponttal bővíthetem.
 Ez amúgy sem az én hetem volt mert szerdán végérvényesen bebizonyosodott számomra, hogy glaukómám van. Persze hivatalosan kábé 10 éve tudom, s járok is kontrollra s bár nem rendesen de nagyjából rendszeresen csepegtetek a szemembe, de egy ideje meg voltam győződve róla hogy igazából nincs is semmi bajom. Ezért döntöttem úgy december elején hogy lássuk mi lesz alapon abbahagyom a szemcseppezgetést. Egy két ártalmatlannak tűnő fejfájós napot leszámítva jól elvoltam. A múlt hét végére aztán olyan 3 napos migrénem lett, hogy kezdtem kapizsgálni a kísérletem kudarcát. Szerdán jutottam el a doktornőhöz aki rémülten állapította meg az oltári magas szemnyomást, de mielőtt kétségbeesve kutatni kezdett az okok után, én szemlesütve vallottam be a szánalmas kis próbálkozásomat. Hát az "én megverem magát" kirohanásán túl még el kellett viselnem a tényt hogy valószínűleg totál hibbantnak néz......
Ugye hogy ezen események fényében már nem is tűnik olyan távoli jövőnek a vak, pelenkás Adri-néni??

2014. január 23., csütörtök

Kilók és könyvek

Jó hosszú idő után ráálltam a mérlegre, majd elkerekedett szemmel közöltem anyukámmal hogy : "Jé! lehet hogy 6 kilót nyom a csizmám? " Ennyivel vagyok ugyanis több mint a tavalyi fogyókúrám végén, amikor is 8 kg leadása után beiktattam egy szusszanásnyi szünetet ami még mindig tart.
Homlokra csapás, aha élmény, és a felismerés hogy én sem úsztam meg az eddig csak szakirodalomból ismert  fogyókúrázók csapdáját. És már hallottam is hol Csepregi Éva megboldogult hangját (igen amikor még volt neki valamennyi), hol a Nagy Feró-féle Beatrice koncerteken előadott verziót a jojó-ról. Igen én is beléptem a klubba. Most olvasom Szabó Győző könyvét a drogfüggőségéről, s tisztára magamra ismertem. Így, hogy már diagnosztizáltam magamon az édesség-függőséget újult erővel tudom sajnálni magam. Hurrá!
 Apropó olvasás.Kaptunk egy E book olvasót karácsonyra. Elég hamar sutba dobtam a "jaj de hát úgy a jó ha érzed  a könyv illatát és hallod a lap percegését" meggyőződésemet. Baromi jó. Imádom. Néha mégsem tudok szabadulni az érzéstől, hogy megint beengedtünk egy kütyüt a házba.Igaz, sokszor kell közelharcot vívnom Rékával a kütyüért.Igen előfordult nem egyszer hogy még az "anyád vagyok én mondom meg mit csinálsz " kártyát sem átallottam kijátszani ha erőszakkal már nem tudtam megszerezni (nem semmi méretű erőnlétre, hátra és bicepszekre tett szert ugyanis a kajak edzéseken az én törékeny pici lányom).
Tévét már régóta nem nézünk így esténként rendesen tesztelem, de simán velem van a vécén, vagy rántás kevergetés közben, s Csenge is megkönnyebbülhet, mert az esti és a délutáni szopik alkalmával végre nem ejtődnek a fejére több kilós könyvek, csak néha ez a pár dekás cucc. S a tény hogy szinte mindent meg tudok szerezni egy pár kattintással, szuper.
 Így tudtam elolvasni a Hunyadi következő részét amit amúgy apukámtól szoktam kölcsönkérni, de mindig ki kell várnom a soromat.Így olvastam el pár nap alatt a Szürke ötven árnyalatát, amiért nem akartam pénzt adni(milyen jól tettem), de kíváncsi voltam, mi az ami ennyi embert lázba hozott annak idején.Túl vagyok a Bor mámor Provence-en amit szintén régóta tervezgettem, mert bár nem szeretem a már filmen látott sztorit utólag olvasni, azért megérte. S nagyon vágytam már Szabó Győző Toxikoma-jára is, s nem is csalódtam. Tök jól megírt tanulságos kerek történet.Tisztára mintha egy road movie-t néznél.
Arról nem is beszélve, hogy Réka aki a minőségi könyvek közé, minden ellenkezésem és ágálásom dacára egyre több vámpíros, angyalos és mittudomén  milyen különleges szellemlátós ponyvát csempész. Na ezek azok a könyvek amik remélem csak egy korszak mementói, így nem is kell hogy a helyet foglalják a könyvespolcon.

2014. január 1., szerda

Újévi köszöntő

Most hogy itt egy újabb év
kapjon el mindenkit a hév
merjen álmodni sokat, nagyot
s kívánjon magának sok boldog hétköznapot

Kívánjon egy lazán megélt szülinapot
hogy a földet elkerüljék a meteoritok
Kívánja, hogy könnyen menjen a munka

Ne fájjon nagyon ha néha el-el bukna

Legyen a hűtőben mindig vaj és sonka
mindig legyen megoldható a gondja
Békesség s öröm legyen a családban
Ne legyen soha a bajával magában

Kívánja hogy ne fogyatkozzon foga s haja
s hogy ne álljon be soha a dereka
Kerüljék el kutyáját a tetvek
őt pedig a rosszindulatúan burjánzó sejtek

Lakjon jól mindig azzal együtt persze
hogy ideális marad a testömegindexe
Bízzon egy élhetőbb világban
s a bálnavadászok nyugdíjba vonulásában

Aztán dolgozzon is rajta rendesen, 
ne csak a sült galambot várja lelkesen
csempésszen sok apró örömet a mába
Így nem lehet panasz a holnapjára