Jó hosszú idő után ráálltam a mérlegre, majd elkerekedett szemmel közöltem anyukámmal hogy : "Jé! lehet hogy 6 kilót nyom a csizmám? " Ennyivel vagyok ugyanis több mint a tavalyi fogyókúrám végén, amikor is 8 kg leadása után beiktattam egy szusszanásnyi szünetet ami még mindig tart.
Homlokra csapás, aha élmény, és a felismerés hogy én sem úsztam meg az eddig csak szakirodalomból ismert fogyókúrázók csapdáját. És már hallottam is hol Csepregi Éva megboldogult hangját (igen amikor még volt neki valamennyi), hol a Nagy Feró-féle Beatrice koncerteken előadott verziót a jojó-ról. Igen én is beléptem a klubba. Most olvasom Szabó Győző könyvét a drogfüggőségéről, s tisztára magamra ismertem. Így, hogy már diagnosztizáltam magamon az édesség-függőséget újult erővel tudom sajnálni magam. Hurrá!
Apropó olvasás.Kaptunk egy E book olvasót karácsonyra. Elég hamar sutba dobtam a "jaj de hát úgy a jó ha érzed a könyv illatát és hallod a lap percegését" meggyőződésemet. Baromi jó. Imádom. Néha mégsem tudok szabadulni az érzéstől, hogy megint beengedtünk egy kütyüt a házba.Igaz, sokszor kell közelharcot vívnom Rékával a kütyüért.Igen előfordult nem egyszer hogy még az "anyád vagyok én mondom meg mit csinálsz " kártyát sem átallottam kijátszani ha erőszakkal már nem tudtam megszerezni (nem semmi méretű erőnlétre, hátra és bicepszekre tett szert ugyanis a kajak edzéseken az én törékeny pici lányom).
Tévét már régóta nem nézünk így esténként rendesen tesztelem, de simán velem van a vécén, vagy rántás kevergetés közben, s Csenge is megkönnyebbülhet, mert az esti és a délutáni szopik alkalmával végre nem ejtődnek a fejére több kilós könyvek, csak néha ez a pár dekás cucc. S a tény hogy szinte mindent meg tudok szerezni egy pár kattintással, szuper.
Így tudtam elolvasni a Hunyadi következő részét amit amúgy apukámtól szoktam kölcsönkérni, de mindig ki kell várnom a soromat.Így olvastam el pár nap alatt a Szürke ötven árnyalatát, amiért nem akartam pénzt adni(milyen jól tettem), de kíváncsi voltam, mi az ami ennyi embert lázba hozott annak idején.Túl vagyok a Bor mámor Provence-en amit szintén régóta tervezgettem, mert bár nem szeretem a már filmen látott sztorit utólag olvasni, azért megérte. S nagyon vágytam már Szabó Győző Toxikoma-jára is, s nem is csalódtam. Tök jól megírt tanulságos kerek történet.Tisztára mintha egy road movie-t néznél.
Arról nem is beszélve, hogy Réka aki a minőségi könyvek közé, minden ellenkezésem és ágálásom dacára egyre több vámpíros, angyalos és mittudomén milyen különleges szellemlátós ponyvát csempész. Na ezek azok a könyvek amik remélem csak egy korszak mementói, így nem is kell hogy a helyet foglalják a könyvespolcon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése