A kiskört legutóbb 5 éve csináltuk meg, amolyan hirtelen felindulásból. A magaspartra indultunk, aztán vitt tovább a lendület. Most azért Fecó hagyott egy napot, hogy lelkileg rákészüljek. Fél kilenckor indultunk Kenese felé, hogy a nagy munkát az elején letudjuk. (Biztos mazochista vagyok, de százszor inkább az ilyen kaptatók mint mondjuk a Veszprém -Nemesvámos gyűlölt sunyi emelkedője)
Tudom a tények makacs dolgok és tény, hogy mindjá' 50 vagyok, tény, hogy van némi súlyfeleslegem, meg mindenféle izületi bántalmam és míg 5 éve még csak a klimax előszobájában lézengtem, mostanra sikerült belaknom az egész klimax univerzumot, amit természetanyánk ránk mér, DE, még ha összeszorított foggal is, de én akkor sem akartam lazsálni, amolyan tessék-lássék módon kerekezve hagyni, hogy az e-bike-osok megelőzzenek. Fecó többször jelezte (először finoman majd egyre morcosabban), hogy így a végén szar lesz nekem, de mentségemre szóljon hogy én cipeltem a hátamon a "segítségötvenleszek" paracsomagomat a "leszaromaklimaxot" bizonyításikényszer-pakkommal együtt. Nem segített az sem, hogy készpénz nélkül, egy darab bankkártyával indultunk el és nem tudatm pisilni egészen Csopakig. Füreden komolyan elgondolkodtam rajta, hogy összekukázom üvegekből azt a 300 Ft wc díjat......
Alsóörs és Káptalanfüred között kezdődött az iszonyú fájdalom a combjaimban.Mintha késsel szurkálták volna. Sok kilométert tekertünk már az évek során, de ez most új volt. Először próbáltam Fecó előtt tartani magam, aztán a nagystrandnál a könnyeimet nyelve közöltem, hogy sajnos nem tudunk megállni a kedvenc éttermében, mert ha megállok, már nem biztos hogy el tudok indulni. Lehajtott fejjel eszelősen nyomtam a házunkig. Ott lefordultam a bicóról, felkapaszkodtam a teraszra és elnyúltam mint egy béka.
79 km 4 és fél óra alatt 49,64384 évesen, szerintem vállalható....ezért is merem megörökíteni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése