Nincsen halkan, puhán szuszogó hajnal
Álmos reggel farokcsóváló zajjal
Nincs indulás bús szemekkel kísérve
hazatérés örömünneppel körítve
Nincs helye utolsó falatjainknak
Csenge bársonyfülbe súgott titkainak
Kihűlt a hely a kedvenc tuja alatt
A vacsora befejezetlen maradt
Nincsen a tavaszi napsugarat kergető
Nincs a nyári estéken hullámokat szelő
Nincs őszi falevélben Somával hempergő
Nincs a téli estéken békésen szendergő
Nincs többé a plusz egy fő Réka osztályában
Állandó vezetője a régvolt túráknak
Nincsen többé a mindenkit megszelídítő
Csongor ovis rajzán a legelső szereplő
Nincs többé ki segített jó szülővé lenni
feltétel nélkül igazán nagyon szeretni
állandó rohanásban néha meg- megállni
Nincs többé, ki tanított falkavezérré válni