Irtó izgalmas dologba fogtam a nyáron Megírom a családtörténetünket a gyerekeknek karácsonyra. Az én ágammal már elkészültem, most Fecóén dolgozom. Menet közben aztán hamar el is döntöttem, hogy inkább egyelőre csak Réka kapja meg a "művet". A mi vérzivataros XX.századunk csakúgy mint sok más magyar családban nálunk is rányomta bélyegét a felmenőink életére.Sok, például politikai téma van amit a kicsik még nem igazán értenének.Nagyon jó volt megmerítkezni a múltban és elképzelni, hogy is lehetett régen és milyen érzések kavarogtak őseinkben egy-egy nehéz döntés meghozatalakor. Rengeteg emlékem van a nagyszüleimről, így nem érzem őket annyira a múltnak, épp ezért félelmetes a gondolat hogy mikor ők voltak fiatalok milyen más volt a világ. A történetírás mellett a babablogban élem ki a "nyomothagyniavilágban" késztetéseimet. Nagyon élvezem a Csenge szerint a világot amit szintén kinyomtatok és lefűzöm majd Csengének valamelyik szülinapjára amikor már nem csak szájjal olvassa a könyveket.
Itt az ősz és ezzel együtt megint közeleg a szülinapom amit most már szuperparával várok. Nem tudom mi lesz velem a 40.-en ha már a 38 is kikészít. Igazából azért zaklat fel a dolog mert már látom hogy megint elbuktam a fogadalmak terén. Tavaly szülés után megígértem magamnak, hogy mire 38 leszek leadok legalább 10 kilót a 15 feleslegemből. Mivel csak elméleti lépéseket tettem az ügyben, magam sem értem hogy ment le kb 5 kiló.Tippjeim azért vannak: az örökös lótás-futás, egy örökmozgó baba, az igény szerinti szinte non-stop szoptatás, és az izzasztó nyár biztos lendített a dolgon. Mindenesetre itt megállt a dolog és tudom, hogy most már tényleg nem csak tervezgetni kellene a hasgép felcipelését a pincéből, vagy a tornavideó előásását de olyan jó sajnálni magam.
