április

Ma nagyon korán kelltem, hogy tanuljak mielőtt felkelnek a gyerekek, ugyanis csütörtökön vár rám egy vizsga az adótanácsadóin, ami egyenlőre úgy érzem hogy nagyon nagy égés lesz(szóbeli). Rájöttem hogy muszáj tanulnom mert nem fog bejönni a "terhesen szánalmat kelteni" projekt, ugyanis így a terhesség 16-17 -ik hetében egy amúgy is kissé kerek kismama úgy néz ki mintha amúgy szimplán egy kövér nő lenne. Bár már gondolkodtam rajta hogy egy olyan tételnél mondjuk, hogy "adózás rendje, titokvédelem" hogy tudnék a terhességemre kanyarodni, mégis úgy döntöttem hogy kénytelen leszek tanulni. Egyébként a nyarat nagyon várom, mert még emlékszem a legutóbbi terhességemre.Soma is ősszel született, és egész nyáron minden szégyenérzet nélkül hordhattam a bikinit, és vonultam a strandon a hasam után büszkén. Hajolgathattam homokozás közben anélkül hogy az itt-ott előbukkanó hurkákkal foglalkoznom kellett volna. Apropó Soma! Tegnap bolondok napja volt, és én most is mint minden évben mindenkit egy jó kis beugratással keltettem( az utóbbi időben már csak úgy van esélyem ha még félálomban vannak ). Somának azt mondtam hogy egy hatalmas dinnye nőtt a kertünkben az éjjel. Miután 20 percen keresztül tapadt az üvegre arra várva hogy meglátja a dinnyét, végre elhitte nekünk, hogy ez csak vicc volt és nagyon megsértődött. Bebújt a takaró alá és onnantól kezdve meg volt pecsételve a sorsom. Később mikor apa elvitte a nagyokat suliba én beültem a klotyóra a telefonommal és sms-eztem épp, mikor Soma benyitott és közölte hogy ő nem megy abban a narágban oviba amit rá adtam és ha nem veszem le akkor bezár a wc-be. Én a telefonomat nyomogatva mondtam neki hogy márpedig abba megy. Ekkor ő a másodperc töredéke alatt kikapta a kulcsot a zárból bevágta az ajtót és mire megszólaltam voln a már be is zárta kívülről. Kikiabáltam, hogy oké Soma jó vicc volt de akkor most nyisd ki. Ő is úgy gondolta, hogy ennyi bünti elég volt és megpróbálta kinyitni, de a kulcs elmozdult, nem sikerült neki és annyira kétségbeesett hogy otthagyott és elkezdett egetverően bömbölni. Szerencsére a telefon még a kezemebn így gondoltam elhasználom a telefonos segítségemet. Mikor felhívtam Fecót, hogy akkor most haza kellene jönnie kiengedni a wc-ből, nevetett egyet és közölte hogy azért kétszer egymás után nem fogom beugratni egy nap és simán le akart rázni. Mikor könyörgőre fogtam és odatartottam a telefont az ajtóhoz hogy hallja hogy üvöltő utódját, már kezdett hinni nekem, de csak úgy jött haza, hogy megígértem agyonvághat ha becsapom. Megrémíthette Soma hangja mert 5 percen belül otthon volt, és miután hosszasan nyugtatta a kicsit engem is hajlandó volt kiengedni a wc-ből(tényleg csak egy rövid cikizés után). Hát így indult az én idei áprilisom és csak remélni tudom hogy jobb lesz a folytatás. Holnap Fecó 40 éves lesz és nagyon meg szeretném adni a módját a köszöntésnek, persze nem túlhangsúlyozva a 40 komolyságát, hisz még emlékszem az én 35-ik paráimra.